Az érvényben lévő hosszútávú városfejlesztési koncepció a rekreációt és a vízi turizmust támogató részek arányának növelésében látja a Népsziget jövőképét, ami ígéretes fejlesztési potenciállal ruházza fel a jelenleg számos pontján az elhanyagoltság jeleit mutató területet. A Duna angyalföldi és újpesti partszakasza mentén húzódó, a Palotai-szigettel összenőtt 42 hektáros félszigetnek egészen kalandos a története.

Ahogy a nevéből is sejthető, a Népszigetet eredetileg teljesen körbeölelte a Duna. Az 1830-as évek Magyarországán azonban egészen máshogy álltak hozzá a szigetekhez, mint manapság Dubajban, ezért a területet Újpesthez kapcsolták hozzá egy keskeny földnyelvvel a Zsilip utcánál. Az egyértelműen funkcionális okokra visszavezethető döntéssel egy téli kikötő is létrejött az Újpesti-öbölben, a parton üzemet alakított ki a Pesti és Fiumei Hajógyár, a keleti öbölben pedig a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár telepedett le.

A lokális iparosodás újabb mérföldköve volt az 1896-ban megépült vasúti híd, ám ez sokakat sokáig nem zavart abban, hogy forró nyári napokon itt keressenek enyhülést a Dunában: a Népsziget nyugati oldalán egészen a múlt század 70-es éveiig működött városszerte népszerű szabadstrand. Az odajutást nagyban megkönnyítette, hogy a vasúti híd déli oldalát gyalogosok használhatták, az északin pedig kerékpárral és motorkerékpárral is lehetett közlekedni – természetesen oldalkocsi nélkül. A Népsziget a Római partnak is komoly konkurenciájává vált: az öböl felőli részen vízisporttelepek nőttek ki a földből, amelyek közül több jelenleg is nyitva van, a nyugati oldalon pedig a gyári üdülők száma növekedett meg. A félsziget déli csücskénél, a Meder utcánál anno egy Rocsó becenevet viselő kishajóval is át lehetett kelni az öblön, ám ez a lehetőség azt követően megszűnt, hogy az eredetileg a vízműveknek épült csőhidat 1975-ben a gyalogosok is birtokukba vehették.

A Népsziget a város fontos zöldterületeként Budapest tüdejének is fontos része, még akkor is, ha csak feleakkora, mint a Margitsziget. Mivel távolabb is van a városközponttól, ezért turisztikai jelentőségét nem is feltétlenül a messziről idelátogatók adják, hanem a negyedik és a tizenharmadik kerületből, esetleg a távolabbi kerületekből érkezők, akik a városon belül keresnek kikapcsolódási lehetőségeket. Ehhez rengeteg fejlesztésre van szükség, mivel jelenleg a Népsziget megközelítése sem egyszerű, tekintettel a pesti partszakaszon uralkodó átmeneti állapotokra, főként a számos felhagyott ipari létesítményre. Ezeknek a funkcióváltása azonban megkezdődött, és feltehetően fel is fog gyorsulni, ami további lendületet adhat a Népsziget turisztikai célú hasznosításának: az egykori üzemek helyén ugyanis többek között nagy lakásszámú lakóparkok épülnek, amelyek a Meder utcától délre 2006 óta épülő lakóépületekkel együtt egy komplett kisvárosnyi embert jelentenek.

A főváros városfejlesztési koncepciója a sport, a rekreáció, a turizmus, a minőségi zöldfelület növelése és az ezekkel összefüggő funkciókínálat bővítését irányozza elő a Népsziget. Ez egyszerre ad kiszámítható keretrendszert a terület funkcionális fejlesztési irányainak tekintetében, valamint ígéretes és kellően differenciálható fejlesztési potenciált jelent a befektetőknek.

Megközelítés:

Tömegközlekedéssel a Zsilip utca felől közelíthető meg, gyalogosan és kerékpárral Újpest gyalogos hídon keresztül Óbudáról és Pestről is; a Meder utcai gyalogoshídon Pest felől közelíthető meg. Tömegközlekedés nincs a félszigeten.

Metro: 3  (Újpest városkapu)

Busz: 300, 301, 302, 305, 306, 310, 311, 312  (Zsilip utca)  104, 104 A, 204, 950, 950 A (Árpád út) 196 (Árpád út hajóállomás)

Vonat: S72, S76  (Újpest)